A legutóbbi életrajzi film, a The Eyes of Tammy Faye olyan nyereséget termelt a pénztáraknál, amely jóval kevesebb, mint szent. A film az énekes és teleevangelista Tammy Faye Bakker hírnevét tárja fel, aki férjével Jim Bakker megalapította a PTL-céget – egy médiabirodalmat teremtve, amely a 70-es és 80-as években volt a csúcson, majd drámai összeomlás után, amikor 1989-ben szexuális és pénzügyi botrányok napvilágra kerültek. A film főszereplője Jessica Chastain, mint a névadó Tammy Faye, valamint Andrew Garfield, mint vitatott férje, és egy 2000-ben készült dokumentumfilmen alapul. ugyanaz a név, amely Tammy valós történetét fedi.
A film volt az egyik első nagy produkció, amelyet bemutattak, mióta a COVID-19 világjárvány miatti színházi korlátozások enyhülni kezdtek, mégis némi csalódás volt a filmstúdió számára, amely eddig nem tudott talpra állni. a hatalmas termelési költségek. Szóval miért volt Tammy Faye ekkora bibliai katasztrófa a moziban?
6 'The Eyes of Tammy Faye' nyomorúságossá tette a box office-eladásokat
Szeptember 25-én a Showbiz 411 bejelentette, hogy a The Eyes of Tammy Faye bezárt. Annak ellenére, hogy 900 mozival bővült, a Jessica Chastain jármű „mindössze 200 000 dollárt keresett péntek este [a nyitóhétvégéjén], ami 600 000 dolláros hétvégét biztosít, és a Searchlight számára elég egyértelműen kirajzolódik a vége”. Így folytatta: „Chastain, megjósolom, túl fogja élni mindezt, és még mindig díjat kap. De semmiféle prédikáció nem tudja behozni a közönséget a mozikba. Jaj.
5 Mennyit keresett a 'The Eyes of Tammy Faye'?
A film pontos költségvetése nem ismert, de a jól ismert szereplőgárda, a drága filmjogok és a nagyszabású gyártási értékek (hatalmas díszletek a párok tévéműsoraihoz, drága jelmezek stb.) alapján úgy gondolta, hogy a stúdió sok millió dollárt fektetett be a produkcióba. Ennek hátterében Tammy Faye eddig csak 2,4 millió dollár körüli összeget követelt vissza globálisan – minden bizonnyal jóval a nullszaldóhoz szükséges teljes összeg alatt.
4 A 'The Eyes of Tammy Faye' Jessica Chastain szenvedélyprojektje volt
Jessica Chastain, aki a képen Tammy szerepében játszik, évek óta részt vesz a projektben. A The Hollywood Reporternek nyilatkozva a színésznő kifejtette, hogy olyan bánásmódot akart nyújtani Tammy-nek, amilyet megérdemelt. „A média olyan igazságtalanságot követett el, amelyet érdekes lehet kijavítani” – állítja, elmagyarázva, hogy a 2007-ben elhunyt Messner több figyelmet keltett a sminkjére, mint a munkájára.
„Az embereket jobban érdekelte, hogy Tammy Faye Bakker mennyi szempillaspirált viselt, mint az, amit valójában mondott. Tammy Faye valószínűleg így gondolta, aztán mégis megtette.”
Azt is bevallotta, hogy szorong a teljesítménye miatt: "(Azt hittem) olyan látványosan el fogok bukni" - mondja: "Ez követni fog a karrierem hátralévő részében."
3 Vegyes vélemények lehet a hibás
A filmkritikusok továbbra is hatalmas befolyással bírnak a moziközönség döntésében, hogy mit fizessenek azért, hogy megnézzék, és Tammy Faye elsöprő kritikái részben okolhatók a hasonlóan kiábrándító jegyeladásokért. A Rotten Tomatoes esetében az életrajzi film 69%-os kritikus értékelést kapott. Míg a közönség többet fogadott el – 87%-os jóváhagyást adva a filmnek –, ha nem sikerült megszerezni ezt a kritikus jóváhagyási pecsétet, az nagyban hozzájárulhatott Tammy Faye kasszabombájához.
2 A „The Eyes of Tammy Faye” rossz pillanatban jelent meg
Tammy Faye pénzügyi kudarcának másik oka az lehet, hogy a terjesztők nem alkalmasak arra, hogy kiadják. Bár a járványügyi korlátozások enyhülni látszanak, a film által megcélzott – idősebb, a téma iránt jobban érdeklődő – közönségnek még nem tértek vissza tömegesen a mozikba, talán a fertőzésveszély miatti tétovázás miatt. Ahhoz, hogy jobb legyen, talán a filmnek ki kellett volna állnia néhány hónapig.
1 A Tammy Faye szemei nem feleltek meg az eredeti dokumentumfilmnek
A sikertelenség másik nagy oka a film minősége lehetett. Noha Chastain főszereplőként nyújtott lendületes alakítását általában jól fogadták (és jelölték Oscar-díjra a legjobb női főszereplő kategóriában), a konszenzus az is volt, hogy a film nem felelt meg az eredeti 2000-es dokumentumfilm minőségének, és nem volt összhangban a hangjával. A narratíva túl gyakran elkanyarodott magától Tammytól, más emberekre és eseményekre, és nem volt meg a pszichológiai ereje, amely szükséges ahhoz, hogy a filmet a következő szintre emelje, és valóban belemerüljön abba a zavarba és fájdalomba, amelyet elviselt.
A teljes forgatókönyv vadul ugrál az időszakok között – 1960-tól kezdve és a 90-es évek közepéig –, de nem tud gördülékenyen mozogni az események között. Összességében úgy tűnik, hogy Tammy Faye-nek nem volt elég karizmája ahhoz, hogy elbűvölje a közönséget, és több jegyeladást generáljon szájról szájra vagy online értékeléseken keresztül.
