Oroszország operájáról, balettjéről és irodalmáról ismert. De nem éppen a sitcomjaikról híresek. A britekkel és az amerikaiakkal ellentétben az oroszok 2004-ig soha nem voltak hajlandók a szituációs komédiákra. Bár volt néhány sikeres szkeccsvígjátékuk és rögtönzött vígjátékuk a televízióban, a forgatókönyv alapján készült vígjátékok soha nem jutottak be az ország szinte minden polgárának otthonába. A MEL Magazine lenyűgöző cikke szerint azonban ez megváltozott, amikor Oroszország megszerezte a The Nanny jogait, és átdolgozta a My Fair Nanny, azaz Moya Prekrasnaya Nyanya néven.
A sorozat sikere után a producerek egy másik amerikai sitcomot próbáltak találni, amelyet az orosz közönség számára fejlesztettek ki. Végül a rendkívül sikeres Married With Children-t választották. Noha túlértékelt helyzetkomikukban nincs hiány, a Married With Children nem az. Annak ellenére, hogy jóhiszemű sláger volt az Egyesült Államokban, amikor 1987 és 1997 között sugározták, majd a szindikációnak köszönhetően később ismétlésekben, Oroszországban még nagyobb siker lett. Íme az igazi oka annak, hogy a Married With Children-t az orosz közönség számára való adaptálásra választották, és hogy mekkora lett…
Miért a gyerekekkel házasokat választották Oroszországnak barátok helyett
A My Fair Nanny nagy siker volt, és minden idők első számú orosz vígjátéka. Ez egészen 2006-ig tart, amikor a Schastlivy Vmeste (angol nevén Happy Together) adásba került. A műsor szinte minden formában és formában megegyezett a FOX Házas gyerekekkel című filmjével. Míg a műsor néhány viccét megváltoztatták annak érdekében, hogy jobban megfeleljenek az orosz érzékenységnek és humorérzéküknek, valamint megváltoztak a karakterek nevei, ez nagyrészt ugyanaz maradt.
"Körülbelül 2004-től kezdődően a Sony Pictures Television International megkezdte üzleti tevékenységét Oroszországban. Az első dolog, amit licenceltek, a The Nanny című sitcom volt, majd egy nagyon népszerű kolumbiai telenovellára adtak engedélyt [Yo Soy Betty, La Fea, amelyet az Ugly Bettyre adaptáltak Amerikában], Dmitrij Troicszkij, a film egykori vezérigazgatója. Az oroszországi TNT Network azt mondta a MEL Magazine-nak: "Ez egy versenyképes hálózat volt a miénk számára, ezért arra gondoltunk: "Mit tud még nyújtani nekünk az amerikai klasszikus televízió?" A választás kézenfekvő volt: Házas… gyerekekkel."
Noha a Married Wirth Children nem az amerikai történelem legnagyobb komédia, az orosz producerek ehhez szerettek volna leginkább alkalmazkodni. Bár oly sokan azt gondolnák, hogy a Seinfeld, a Friends vagy a Cheers lett volna az első választásuk, túlságosan specifikusnak bizonyultak az amerikai kultúrára.
"Voltak más lehetőségek is, mint például a Cheers and Friends, de ezt nagyon nehéz megismételni [Oroszországban]. A Cheers a bárkultúráról szól, amely egy nagyon amerikai kultúra. A Friends életstílusa nagyon eltér az orosztól életstílus, a De Married… with Children egy családról szól – egy nem működő családról –, ezért arra gondoltunk: „Miért ne próbálnánk meg?” – magyarázta Dmitrij.
Ezen felül több mint 250 epizódot készített a Married With Children című filmből, amelyet az oroszok alkalmazhattak a közönségükhöz. Ez egy csomó epizód, így nem csoda, hogy Ed O'Neil miért kapott annyi fizetést Al Bundy eljátszásáért. Abban az időben az orosz producerek nem fogadtak el egy 100-nál kevesebb epizódból álló műsort. A rengeteg epizód és a Házas gyerekekkel fordíthatósága között a műsor tökéletesen illeszkedett.
Az orosz házas Wirth-gyermekek sikere
Annak ellenére, hogy gazdag színházi kultúrájuknak köszönhetően Oroszország tele van nagyszerű színészekkel, a helyzetkomikumok idegenek voltak számukra. Tehát amerikai segítségre volt szükségük, amikor megpróbálták életre kelteni. Segítséget kaptak a Sony-tól, aki belevágott a műsorba. Noha ez szerencsejáték lehetett volna számukra, végül kifizetődő lett.
Annak ellenére, hogy sok viccet megváltoztattak, hogy megfeleljenek az orosz közönségnek, az általános érzés és jellemzés ugyanaz maradt. Felvettek egy csapat igazán látványos színészt is, akik valóban kapcsolatba tudtak lépni a kékgalléros közönséggel. Míg a Happy Together-nek egy percbe telt, hogy megragadja a közönséget, hamarosan abszolút megasláger lett. Olyannyira, hogy a műsor meghaladta az amerikai előd hosszát. Ezért a semmiből több mint száz epizódot kellett írniuk a sorozathoz.
A Happy Together pénzügyileg is hatalmas sikert aratott, és a szereplők közismertté vált. Olyannyira, hogy a Gena Bukint, az Al Bundy orosz változatát alakító férfi életnagyságú szobrot kapott abban a városban, ahol az előadás zajlott. A műsor sikere arra is inspirálta az orosz vígjátékírókat, hogy saját szituációkat készítsenek, megnyitva ezzel az ajtót egy teljesen új televíziós iparág előtt az országban.
