A 'The Office'-ban elért sikere előtt Michael Schur a 'Saturday Night Live'-ban boldogult íróként. A Weekend Update producere lesz, ezzel a szereppel még nagyobb sikereket érhetne el.
Az SNL előtt rendes csávó volt, aki a középiskolás haverja mellett szetteket írt. A Believer Mag mellett kifejtette: "A középiskolában a barátommal rájöttünk, hogy a kábel-elérési állomásának lehetővé kell tennie, hogy azt csináljon, amit csak akar – olyan volt, mint a vadnyugat. Csináltunk néhány furcsa dolgot, például tisztelgést Zucker testvérek, ahol panelbeszélgetést folytattunk a Meztelen pisztoly filmekről. Írtunk egy forgatókönyvet, és olyan vicceket csináltunk, amelyek biztos vagyok benne, hogy szörnyűek voltak, és engedély nélkül vetítettük a The Naked Gun klipjeit. Aztán az egyetemen elsőéves koromban a Harvard Lampoon személyzetéhez kerültem. Miután végeztem, New Yorkba költöztem, és decemberben felvettek a Saturday Night Live-ra."
A kilépő partijára valóban 2005 márciusában került sor, amikor a „The Office” debütált. Mint a legtöbb sitcom, ez is lassú felépítéssel indult az 1. évadban. A második évadban azonban egyértelmű volt az irány, és a műsor dominált, a sitcom 201 epizódot adott ki kilenc évad mellett.
A műsor örökre a nagyok egyikeként marad emlékezetes, azonban korán semmi sem volt garantált. Az első évadban a sorozatnak volt egy kis ablaka a fejlődéshez, és meglepő módon sok karakterábrázolás szervesen épült fel az út során. Merüljünk el mélyebben a műsor korai sikerében, és abban, hogy az első évad miért csak hat epizódot tartalmazott.
A karakterek maguktól fejlődtek
A 'The Office' brit verziójának köszönhetően már elkészült egy alapsablon a műsor főszereplői számára. Schur már korán leírta a folyamatot a Csengővel: "Az Office a brit show sablonja alapján épült, de csak négy karakter volt, aki bármit is jelentett a brit műsorban. Ott volt David Brent és Gareth, Tim és Dawn, és mindenki más vagy kétdimenziós titkosító volt, vagy soha nem fejlesztették ki. Amikor Greg [Daniels] behozta a brit verziót Amerikába, Michael Scott-tal, Dwight Schrute-tal, Jim Halperttel és Pam Beeslyvel kezdte, majd 20-zal töltötte be az irodát. más emberek."
A többi karaktert illetően minden szervesen fejlődött az út során. A fenébe is, Oscar meleg karakterré válása olyasvalami volt, ami az elejétől fogva soha nem volt beállítva: "Volt némi fogalma arról, hogy ki az Oscar és ki az a Phyllis, de nagyon szándékosan üresen hagyta őket az elején, mert az volt, hogy csináljuk ezt. Szervesen. Állítsunk be egy csomó vicces embert egy szobába, és mondjuk el, kik ezek az emberek? Mi a személyiségjegyük? Honnan tanulhatunk róluk? Tudta, hogy Angela egy iskolakövér típusú, feszült ember, és tudta, hogy Oscar igényes., de Oscar nem melegnek indult. Ez egy olyan dolog volt, amelyet útközben fedeztek fel."
A felépítést tekintve az elején a beállítás köré épült, és kevésbé a karakterek köré. Ez a dráma ellentéte, mint például a Breaking Ba d, amely a színészekre összpontosít. Mindannyian bevalljuk, a formátum működött, de a rajongók továbbra is értetlenül állnak, hogy miért volt ilyen rövid életű az első évad.
Hat epizódos pilot
A sorozat első hat epizódja az első évadból pilotnak tekinthető. Schur ugyanezt a taktikát alkalmazná a Parks & Rec-nél, ami nagyon kockázatos lehet. Végül Schur kijelentette, hogy sok oka annak volt, hogy a brit verzió is csak hat epizódot kapott az első évadban: "Nem tudom. Azt hiszem, őszintén szólva csak ennyit tudtak kényelmesen rendelni. A vígjátékok világában, a British Office a leglegendásabb dolog, amit valaha készítettek. De az amerikai sugárzott televíziózás világában szerintem ez senkit sem érdekelt. Azt is sejteném, hogy benne volt az is, hogy az első brit évad hat epizódból állt."
A második évadban a műsor valóban kezdett formát ölteni. Az a tény tette felülmúlandóvá, hogy a karakterek közül oly sokan játszottak szerepet, és az évadok során jobban megértettük, kik ők. Őrültség belegondolni, hogy a műsor elején ez nem volt kitalálva vagy átgondolva, minden eredetileg a közönség előtt jelent meg.
