Mel Gibson Hollywood egyik legnagyobb sztárja volt, mielőtt hatalmas viták középpontjába került. A színész 1956. január 3-án született a New York állambeli Peekskillben, mielőtt családja az ausztráliai Sydney-be költözött, amikor még csak 12 éves volt. Fiatalkorában Gibson azon gondolkodott, hogy papi pályára lép, vagy újságírást tanul. Azonban elhelyezkedett egy narancslé-palackozó üzemben. Szerencsére a nővére váll alta, hogy beíratja a Színművészeti Intézetbe, mivel rejtett tehetsége volt a megszemélyesítésben, és képes volt a valósághű akcentusokat reprodukálni.
Gibson több ausztrál színpadi darabon és médiaprodukción dolgozott a képzés befejeztével. Azonnali mainstream és nemzetközi hírnevet szerzett az 1979-es évekbeli Mad Max című disztópikus akciófilmmel. Ennek eredményeként a kritikusok által elismert, első világháborús Gallipoli című film főszerepét választották, amivel az Ausztrál Filmintézettől megkapta a legjobb színész díját, és megerősítette komoly és sokoldalú előadó hírnevét. Magánéletét azonban viták gyötörték, így Hollywood egyik legmegosztóbb sztárja lett. Ugyanez igaz az általa rendezett filmekre is. Szinte mindegyik felzúdulást keltett…
6 The Bounty
1984-ben Gibson Anthony Hopkins mellett játszott a The Bounty-ban. A forgatás alatt a szereplők komoly italozásba keveredtek. Ezt követően visszatért családjához alkoholfüggőséggel, amelyet nehéznek bizonyult leküzdeni. A korábban színészi tehetségéről, jó megjelenéséről és mozijegyeladási képességéről ismert amerikai származású ausztrál színész karrierjét egyre inkább beárnyékolják az indulatait és függőségeit kiemelő események. Gyakran alkoholtól fűtött verbális kirohanások és antiszemita randalírozások. Ez a film mindennek a kezdetét jelentette.
5 Pocahontas
A bennszülött amerikai Disney-hercegnő, amely a valós történelmi figurán alapul, arról szól, hogy azt tegye, ami jó az emberei számára. Így amikor apja, a powhatan törzs főnöke nem hajlandó Angliába menni, hogy békeszerződést tárgyaljon, Pocahontas gyorsan fellép és átveszi a helyét. De amikor végre megérkezik az új világba, rákényszerítik, hogy civilizáltan viselkedjen, és végül John Smith (Mel Gibson hangja) megmenti. Azonban még a saját csatáit sem tudja megvívni. A film végül sztereotip módon ábrázolta az amerikai indiánokat, és nem mutatott olyan történetet, amely közelebb állna a grafikus és brutális valósághoz.
4 Katonák voltunk
Mel Gibson alakítja Hal Moore-t. A film 1964-ben kezdődik, a hidegháború tetőpontján. A nyugati világ szeme Délkelet-Ázsia egy távoli szegletén, Vietnamon akadt. Elmúltak a francia imperializmus napjai, és mindenkiben egy új kérdés fogalmazódott meg: vajon Vietnam jövője végül a kapitalizmus vagy a kommunizmus rendszerén alapulna? Lt. We Were Soldiers Once… and Young című könyve alapján. Harold G. Moore tábornok és Joseph L. Galloway háborús újságíró, ez a történet Amerika első jelentős csatájáról a vietnami háborúban. A film a konfliktus mögötti történelemre összpontosít, nem pedig az ellentmondásos politikára. A téma természeténél fogva a film vitákat váltott ki történelmi pontosságát illetően. Ennek ellenére Moore szerint a film körülbelül 60 százalékban pontos.
3 A természet ereje
Michael Polish rendezte, a főszereplők Emile Hirsch, Kate Bosworth és Mel Gibson. A történet Puerto Ricóban játszódik, egy ötös kategóriájú hurrikán közepén. Hirsch karakterét, Cardillo tisztet bízzák meg egy lakóház kiürítésével. Feladata során találkozik egy orvossal és annak makacs apjával, aki nem hajlandó elhagyni az épületet. Ugyanakkor egy csoport bűnözők behatoltak a lakásba, hogy kirabolják az egyik bérlőt, így Cardillo, az orvos és az apa arra kényszerítette, hogy egyesítsék erőiket és harcoljanak a bűnözők ellen, mielőtt a hurrikán megfulladná a várost. A Digital Spy szerint egyes nézők „kritizálták a filmet a „fehér megváltó” narratívája miatt, amelyben Gibson karaktere „egy rakás „rosszfiú” ricaival harcolt”.
2 Krisztus szenvedése
A 90-es években Gibson meggyőző erő volt a pénztáraknál számos slágerrel, köztük az Air America, Bird on a Wire, Forever Young, Maverick, Ransom, Conspiracy Theory, és még a Payback rosszfiújaként is. Az évtized legjelentősebb teljesítménye azonban az 1993-as, Az arc nélküli emberrel debütált rendezői eredménye volt. Röviddel M. Night Shyamalan jelei című filmjében elért elsöprő kasszasikerét követően, amelyben egy hitét vesztett papot alakított, Mel Gibson heves viták tárgya lett, amikor megjelent mélyen személyes vallásos projektje, a Krisztus szenvedése., 2004-ben.
Az eredmény közvélemény és hollywoodi felzúdulás volt, amiért a film külsőleg antiszemita volt, és minden lépésben démonizálja a zsidó embereket. Figyelemre méltó módon a vita erőteljes marketingeszközzé vált, és a film új rekordot döntött az előzetes eladások terén, és 850 millió dollár bevételével az első számú film lett Amerikában.
1 Apokalipto
Gibson nyomon követési projektje ismét az Apocalypto rendezői székébe ültette, egy eposz szerint a maja civilizáció végén. Hollywood még soha nem készített filmet a maja civilizációról, így ez a projekt valami más és egyedi volt, egy történelmi film, amely egy régen megh alt civilizációt elevenít fel, amelyet sokan ismernek. A The Guardian szerint a filmet a maja kultúra becsmérlésével vádolták. Rendíthetetlenül sláger lett, annak ellenére, hogy egybeesett Gibson második letartóztatásának sajtóvisszhangja vezetési zavar miatt, és további antiszemita reakciókat váltott ki, miután ittasan mondott egy rendőrtisztnek.
