Ahogyan a műsor készítője, Vince Gilligan előállt az ötlettel, és okosan úgy hozta, hogy a Breaking Bad cím sokkal többet jelent, mint amilyennek látszik a felszínen, a No Country For Old Me n is egy mélyebb történetet rejt magában rejtélyes címe mögött.. Nem lehet megkerülni azt a tényt, hogy ez egy erőszakos film, de szomorú igazság övezi.
Kevés Hollywoodban dolgozó filmkészítő osztozik jobban kölcsönösen a társai, a kritikusok és a nézők között, mint Joel és Ethan Coen. Valójában az ikonikus filmes testvérek minden műfajt bemutattak a nap alatt, és ritkán csinálják ugyanazt a területet egyik alkotásról a másikra. A legszebb órájuk 2007-ben volt, miután Cormac McCarthy No Country For Old Men című neo-noir thrillerét adaptálták.
Miről szól a film?
A remek krimi, amely elnyerte a legjobb filmnek járó Oscar-díjat, Cormac MacCarthy amerikai író, névadó regényének adaptációja. Texas és Mexikó határára repíti a nézőket, amikor egy hétköznapi ember, Llewelyn Moss (Josh Brolin) több mint kétmillió dollárba botlik egy elhagyott furgonban, amelyet véres holttestek vesznek körül. És amikor elveszi a pénzt, fogalma sincs, mihez fog vezetni.
Llewelyn hallatlan erőszakos láncreakciót váltott ki, amelyet Ed Tom Bell seriff, akit a színész Tommy Lee Jones alakít, egy idősödő férfi, aki vágyik az egyszerű „rosszfiúkra”. A film alaptémája Bell seriff története. Ő az öreg, egy olyan országban él, amely egyre kevésbé biztonságos helyre kerül. Ahogy a világ megváltozik, és olyan hellyé alakul át, amelyet nem ismer fel, sokkal kevésbé érthető, elavult ereklyévé válik, amely tökéletes a No Country For Old Men címhez.
De mi a szomorú igazság a címmel kapcsolatban?
Úgy tűnik, a film címe William Butler Yeats Sailing to Byzantium című verséből származik. A darab első sorában a következő mondat szerepel: „Ez nem az öregek országa”. A vers azt mondja az olvasóknak, hogy „az az ország” olyan fiatal és szép emberek helye, akik még mindig teljes szenvedélyükben tudják értékelni a természetet és a szeretetet. A vers így szól:
Ezzel szemben azt mondják, hogy Bizánc a megfelelő hely a régiek számára, valahol esztétikai tárggyá varázsolhatják testüket, ami szó szerint azt jelenti, hogy inkább műalkotások lesznek, mint testek. Tematikusan egy idős férfi közelgő halálát követi nyomon, és azt, hogy miről elmélkedik, az vár rá a túlvilágon. Bell seriff történetszála szinte teljesen megegyezik.
A filmben az öreg, Ed Tom Bell seriff rájön, hogy már nem hajlandó megbirkózni minden szörnyűséggel és erőszakkal, amellyel törvénytisztként szembesül. Bell seriff visszavonul, amikor rájön, hogy az Anton Chigurh (Javier Bardem) által elkövetett bűnök és a drogkartellek hatalmassága miatt a bűnüldözésben karriert csináltak „nem ország az öregeknek."
Ahogy még idősebb cimborája, Ellis mondja: „Ez az ország kemény az emberekkel szemben.” Miután Ed visszavonul a rendvédelmi szervektől, az élete meglehetősen unalmas és céltalan – de ez már csak így van. A valóságban talán nem túl nagy ország az öregek számára, de ez az egyetlen, amivel rendelkeznek. Bizáncba nincs hajózás, és határozottan csak annyit tehetünk, hogy Ed saját szavaival kimondjuk: „Rendben. része leszek ennek a világnak.”
Mit gondolnak a Coen testvérek a címről?
A neves filmesek megragadták az alkalmat, hogy beszéljenek a film titokzatos címéről. Joel Coen azt mondta: „A cím jól lefordítja: a történet egy része Bell világnézetéről szól, az idő múlásával, az öregedéssel és a változó dolgokkal kapcsolatos perspektívájáról.”
A bátyja, Ethan hozzátette: „Azt hiszem, ezért játszódik a könyv 1980-ban, és valójában nem ma. Az események pontosan abban az időben játszódnak, amikor az USA-Mexikó határon átívelő kábítószer-csempészet valóban nagyon jelen volt, ami elgondolkodtat a seriffnél.”
Mint a filmben szinte mindenben, a Coen fivérek is azt akarják, hogy a nézők tudják, hogy az egyetlen dolog, ami értelmet ad életünknek, az, amit elhitünk.
